Én most karácsonyozok. Legalábbis blogilag. Esküszöm, nem értem, hogyan csinálják legtöbben, hogy a karácsonyi készülődés közepette, sütés-főzés után, fadíszítés közben még blogolni is képesek, mikor én már csak kábé épp a fejem tetején nem pörgök, hogy minden időre kész legyen.
Ennek ellenére most már kijelenthetem, idén kivételesen jól szervezett volt az ünnepünk. Nem rohangáltunk száz felé családot látogatni, mert mindenkit sikerült két (kettő, azaz 2!) időpontra összeszervezni. És igen, mindenkit! El sem hiszem, de tényleg. Időben megvolt minden ajándék, kész volt az összes sós és édes ropogtatni való, sőt, még a fa se dőlt el mikor Buborék kitalálta, hogy kizárólag alatta célszerű négykézláb csúszva közlekedni.
Viszont a nagy szervezettségnek ára volt: egy percre sem tudtam leülni a gép elé, hogy megírjam, mik készültek, de pótlandó a hiányosságomat, elkezdem most.
Tudom, a karácsonyi vacsorához már nem ihletek meg senkit, de ezek a sütik végülis nem csak Karácsonyra készíthetők el, nálam legalábbis már most leadta a rendelést a család, hogy mikor készüljenek legközelebb. :)
Elsőként kezdjük a legegyszerűbbel, a mogyorós linzerrel.
Hozzávalók:
10 dkg őrölt törökmogyoró
20 dkg átszitált finomliszt
20 dkg hideg vaj
10 dkg kristálycukor
1 egész tojás (igen, nálam a fehérje is kell hozzá)
1 csipet só
a linzerek összeállításához házi baracklekvár (vagy ha még brutálisabbra akarjuk a sütit, akkor házi nutella)
Elkészítése:
A lekvár kivételével az összes hozzávalót gyors mozdulatokkal összedolgozom és simára gyúrom a tésztát. Ha kész, gombócot formálok belőle, folpackba csomagolom és legalább egy órára hűtőbe tetszem.
Ezután lisztezett deszkára borítom, kb. fél centi vastagra nyújtom és linzer kiszúróformával mindig egy teli, egy lyukas formát szúrok ki a tésztából, hogy párban legyenek.
Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem őket, és 175 fokra előmelegített sütőben világosra sütöm, majd hagyom kihűlni és a lekvárral (vagy nutellával) összetapasztom a linzerfeleket.
Fémdobozban tárolva hetekig elállnak.
Én idén már többedszerre karácsonyi mini kiszúróformákat használtam, és bár több a macera vele így, hogy sok apró kis vicik-vacakot kell kiszúrni a tésztából, de a végeredmény mindenért kárpótol: igazi kis falatnyi édes figurák lesznek belőle, pont akkorák, hogy vagy húszat meg lehet enni együltő helyünkben, mert csak be kell kapkodni őket gyorsan egymás után. :)