Legenda a nyúlpaprikásról

Némileg feljogosítva érzem magam, hogy Tersánszky nagysikerű művének címét használjam ehhez a bejegyzéshez, nagyapámmal ugyanis barátok voltak. Imádott nagypapám újságíró volt, sajnos már jópár éve nincs velünk, így nem tudom megkérdezni, valóban jól emlékszem-e az író ötpengős tartozására (szegény sosem tudta megadni, meghalt, mielőtt megtehette volna), de ha igen, ennek fejében egy poszt erejéig ünnepélyesen kölcsönveszem a címet. Remélem nem bánná. :)

A nyúlhús jó szinte mindenhogyan elkészítve, rozmaringgal, citromosan, tejszínnel, vagy simán sütve is, én ezúttal a létező legegyszerűbb ebédet készítettem belőle: paprikást.

Sokszor olvasgatom csak úgy a magam szórakoztatására Zilahy Ágnes bájos szakácskönyvét, ő így ír a nyúlpaprikás készítéséről. „A nyul paprikáshoz nyul elejét lehet legjobban használni. A nyul elejét vagdaljuk fel apró darabokba és mossuk jól ki a vértől. Egy lábasba tegyünk egy tojásnyi zsirt, a mely ha forr, rakjunk bele két fej apróra vágott vereshagymát és egy bádog-kanál paprikát. A lábast fedjük be. Ha a levét elfővi, lehet reá kavarás közben néhány kanál vizet is önteni. Más különben hamar megpuhul igy a hus, de arra ügyelni kell, hogy nemcsak zsirja, hanem egy kevés leve is legyen. Tálaljuk hosszu tálban és adjuk fel tarhonyával köritve.”

Nekem ugyan nincs "bádog-kanalam" :), sőt az ebéd is másképp készült, de attól még bátran nevezem nyúlpaprikásnak, már csak azért is, hátha nagypapám odafentről látja és meg tudja vitatni ezt a paprikás-témát Tersánszkyval.

Tejfölös nyúlpaprikás medvehagymás bulgurral

Hozzávalók (4 személyre):

fél kiló filézett nyúlhús

20 dkg nagyszemű bulgur

kb. 12-15 levél medvehagyma

1 nagy vagy 2 kisebb fej vöröshagyma

6-8 gerezd fokhagyma

1 nagy doboz zsíros tejföl (450gr)

4 evőkanál olaj

2 csapott evőkanál pirosparika

só, bors

Elkészítése:

A vöröshagymát apróra vágom és egy evőkanálnyi olajban üvegesre párolom.

Egy másik edényben két evőkanálnyi olajon megfuttatom az előzőleg apróra kockázott nyúlhúst addig, míg a hús kifehéredik és egy kicsit lepirul. Hozzáadom az üvegesre párolt vöröshagymát és felöntöm annyi vízzel, amennyi épp ellepi. Sózom, borsozom, pirospaprikázom, beleszórom a felaprított fokhagymát, és mikor az egész félig megfőtt, hozzákeverem a tejfölt is. 

Ha így, félig együtt főzöm a tejföllel, akkor mire a hús elkészül, a szósz pont annyira sűrűsödik be, hogy a végén nem kell semmilyen sürítőanyagot használni hozzá, sem lisztet, sem keményítőt, sem semmi egyebet. Egyre vigyázzunk: ilyenkor már viszonylag gyakran kell kevergetni, nehogy a tejföltől a paprikás leégjen.

Miközben a paprikás fő, elkészítem a köretet. A kisszemű bulgurt elég csak leforrázni és forró vízben állni hagyni, a nagyszeműt (ehhez az ételhez szerintem ez utóbbi jobb) viszont kb. 10 perc alatt enyhén sós vízben készre főzöm. A medvehagymát apróra tépdesem, a megmaradt egy evőkanálnyi olajon kicsit megfonnyasztottam, majd a bulgurhoz keverem.