2010/05/25

Tapas minden időben

Nem akarok túlzásba esni, de a tapas valószínűleg a világ egyik legjobban kitalált "gyorsétele". Nincs jobb, mint ebédidőben beszaladni egy tapas bárba, kikérni egy-két féle fogást és friss kenyérrel kitunkolni még a szaftját is, mielőtt újra felvesszük a városi ritmust és tovább rohanunk mindennapos apró-cseprő ügyeinket intézni. Meleg nyári estén pedig igazán romantikus összebújni a bár egy csendes, sötét zugában, és egy üveg bor mellett egymás szájába dugdosni az apró falatkákat, miközben az asztal alatt párunk kezét szorongatjuk (persze csak azért, nehogy ő férjen hozzá előbb a kis tálkákban rejlő finomságokhoz :)).

Sok ilyesfajta bár sajnos (még) nem létezik itthon, de miután tapast rendkívül egyszerű készíteni és szinte bármiből megtehetjük, ezért érdemes néha otthon is nekiállni és összedobni 2-3 félét vacsorára. Például ilyeneket (a receptek mindegyike két személyre szól).

Kolbászos:

Hozzávalók:
10 dkg jó minőségű paprikás kolbász (chorizo, ha van)
5 dkg jó minőségű füstölt szalonna
1/4 fej vöröshagyma
2 nagy gerezd fokhagyma
4 db hámozott paradicsom
só, bors, oregano

Elkészítése:
A kolbászt és a szalonnát falatnyi darabokra vágom és egy kevés zsírt kisütök belőle. Addig sütöm csak, hogy semmiképp se töpörödjön össze, mindössze egy kissé megpiruljon és legyen egy kevés paprikás zsír a lábaska alján. Ezután hozzádobom a durvára vágott vagy kockázott vörös- és fokhagymát, majd beleteszem az apróra vágott paradicsomot, a fűszereket, és pár percig főzöm, hogy a paradicsomtól kellő mennyiségű szószt kapjon a tapas. Forrón tálalom.

Fokhagymás-chilis rákfalatkák:

Hozzávalók:
6 evőkanál extra szűz olivaolaj
3-4 nagyobb gerezd fokhagyma
15 dkg rákhús (apróbb egész garnéla vagy darabolt rákolló-hús)
1 db szárított chilipaprika
só, bors

Elkészítése:
Az olivaolajban kissé megkapatom a rákokat (pár másodperc az egész, hogy még roppanós maradjon), hozzádobom az előzőleg apróra vágott fokhagymát és chilit, végül sózom, borsozom és forrón tálalom.

Vegetáriánus tapas:

Hozzávalók:
8 dkg kapribogyós vegyes sajt (a vegyes sajt azt jelenti, hogy tehén-, kecske- és juhtej keverékéből készült)
8 dkg fokhagymával töltött olivabogyó
5 db szardellafilé
pár csepp extra szűz olivaolaj (opcionális)
pár csepp limelé (opcionális)

Elkészítése:
Az összes hozzávalót falatnyi darabkákra aprítom, összekeverem és tálalom. Aki szeretné, közvetlenül tálalás előtt meglocsolhatja még pár csepp extra szűz olivaolajjal és/vagy limelével, a lényeg, hogy ezt valóban csak tálalás előtt tegyük meg, ne ázzon el a sajt és a szardella.

Mindegyik tapast friss, ropogós kenyérrel (hagymással, olivással, mikor hogyan) fogyasztjuk, és mindegyik szaftját szorgalmasan tunkoljuk, tunkoljuk és tunkoljuk.

6 megjegyzés:

Nem vagyok mesterszakács írta...

Örülök, hogy rám találtál, elég kevés a tapas rajongó. Én próbálok küzdeni ellene.....
Tetszik a bejegyzés is és a blogod is, úgyhogy be is jelentkeztem visszaesőnek:-)

Padlásszoba írta...

Köszönöm, örülök, hogy itt vagy, érezd jól magad nálam. :)
Tapas gyakorlatilag nekem is bármikor jöhet(-ne), én is imádom, az egyik legnagyobb találmány a világon!

Padlásszoba írta...

Pata Negrát ismered?

Nem vagyok mesterszakács írta...

igen, ha a feketelábú disznóra gondolsz:-)
korábbi bejegyzéseimben írtam arról, hogy andalúziában nem csak sonkáját, hanem friss húsából készült ínyenc frissensülteket is nagy szeretettel fogyasztunk.
Én a spanyol konyha nagy rajongója vagyok, a lányom még csak 17 éves, de már perfekt beszél spanyolul:-)

Van valami ínyencséged a feketelábúból?

Padlásszoba írta...

A mediterrán konyhát én is nagyon szeretem, lehet spanyol, olasz, dél-francia stb., bármi, ami a mediterrán térséghez tartozik.
Feketelábú ínyencség is lesz nemsoká (majd persze felteszem ide), de elsőre nem is a konkrét hús, hanem egy tapas bár neve ugrott be, Pata Negrának hívják azt is. Ha Budapesten jársz (jól láttam, hogy debreceni vagy, ugye?) oda kötelező ám ellátogatni. :)

Nem vagyok mesterszakács írta...

Köszönöm az ajánlást!
Sajnos Magyarországon kevés a tapas bár/spanyol étterem, Debrecenben a Fundango-ban voltak kifejezettenspanyol ételek, de ha jót nem tudok, rosszat inkább nem írok:-)
Feltétlenül ellátogatok legközelebb a Pata Negrába, ha Bp. járok, és beszámolok.
Addig itthon tapas-ozok:-)
Amúgy én is abszolút mediterrán konyha párti vagyok, mindet imádom, amir felsoroltál.
Én is teszek fel hamarosan útibeszámolókat ezekről a térségekről és természetesen a gasztroélményeket kiemelem.